10 dolog, amit érdemes átgondolni nemzetközi cégalapítás előtt…

Mit érdemes átgondolni?

  • Mi a vállalkozás alapítás valódi és járulékos célja?

Ez az első és legfontosabb kérdés. Itt semmiképp ne elégedjünk meg olyan válaszokkal, hogy „hát kell és kész”. Pontosan válaszoljuk meg magunknak, mit szeretnénk elérni a cégünkkel. Adót optimalizálni? Megalapoznánk nyugdíjunkat? Presztízs céget szeretnénk? Folytathatnám a sort.

  • Milyen tevékenységi körre keresünk vállalkozási formát?

A tevékenységi kör valószínűleg adott, de azt mindenképpen érdemes átgondolni, hogy mik a terület fő jellemzői.  Érdemes azt is felmérni, van-e a területünkben növekedési potenciál. Belföldön vagy külföldön tud-e a vállalkozás később eredményesebben terjeszkedni?

  • Mennyire telített a piac adott területen?

Hány és milyen volumenű konkurensre számíthatunk a piacon? A konkurensek közül kik jelenthetnek potenciális veszélyt számunkra? Mi lehet a területen réspiac, amit kihasználhatunk? Ezek feltérképezése belföldi cégalapítás esetén is nagyon fontos, nemzetközi cégalapítás esetén azonban kötelező.

  • Milyen nehezítő körülmények léteznek a területen?

A törvényi megfeleléshez mire lesz szükség? Plusz nyilvántartások, plusz jelentési kötelezettségek terhelik-e a vállalkozási területet? A könyvelő mellett milyen szakemberek segítségére lehet szükség a későbbi működtetés során? Egyáltalán nem mellékes például az országonként eltérő számlaadási kötelezettség, illetve az elszámolható költségek köre.

  • Az „alap” adók mellett van-e a területünkön plusz adó?

Itt először az „alap” adókat kell megvizsgálni. Egyáltalán nem mindegy, például hány százalékos ÁFA (VAT) jellemző a szakmánkra vagy milyen bevételhatárig lehetünk ÁFA (VAT) mentesek adott országban.

Országonként milyen adómértékek terhelik a vállalkozást? A társasági adó, TB (NI), SZJA, ÁFA (VAT) mértékek ismerete után jöhet a területre jellemző speciális adók mértékének megismerése.

  • Kik alkotják a célpiacunkat?

Magánszemélyeknek vagy üzleti szereplőknek értékesítünk?

Hogyan érhető el legjobban a célközönségünk? Online vagy offline?

Hol van a célpiacunk? Magyarországon vagy külföldön?

  • Milyen a területre jellemző munkavégzési forma?

Például egyáltalán nem mindegy, hogy a tevékenységi területünk működtetéséhez szükség van-e személyes jelenlétre adott országban vagy a feladat megoldható az interneten keresztül is. Alapvetően hol valósul meg a munkavégzés Magyarországon vagy külföldön?

  • Mennyi idő a cégalapítás, a cégjegyzés, és mikor lehet a tevékenységet ténylegesen megkezdeni?

A cégalapítás ma már hamar megtörténik Magyarországon és más országokban is. A cégjegyzésnél már lehetnek eltérések. Itthon 2-4 hét, más országokban 2 -12 óra. A tevékenység megkezdése is eltérő időpontokhoz köthető. Érdemes utánanézni, mikor jogosult a vállalkozás kiállítani az első számláját.

  • Hol legyen a székhely és ki legyen az ügyvezető?

Ez sem elhanyagolható kérdés. Van olyan ország, ahol a székhelyet nem érdemes a lakcímtől eltérő helyszínre vinni. Itt persze felmerül rögtön a kérdés, milyen lakcím alkalmas arra, hogy székhelyként is működhessen akár Magyarországon, akár nemzetközi vizeken. Az ügyvezető személyének kiválasztásakor is érdemes a nemzetközi jogszabályi környezet szerint eljárni.

  • Milyen költségvonzata van a vállalkozásnak?

Itt gondolni kell az alapítási és a havi költségekre is.  Érdemes üzleti tervet készíteni, először akár csak kockás papíron, felskiccelve. Az is hasznos lehet, ha végiggondoljuk az értékesítés folyamatát, a cég működésének napi menetét. Így könnyebb megtalálni a problémás pontokat.

Ezek átgondolása után elmondható, sikeresen túl vagyunk az első akadályon, jöhet a következő gondolatkör, mely a fenti alapkérdésekből adódik.

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

15 − 9 =