
A királyi háztartás népesebb, mint egy falu
A királynőnek kiszolgálást és ellátást biztosító királyi háztartás mintegy 1200 főt számlál: vannak köztük pl. könyvelők, művészeti kurátorok, élelmiszerszállítók, kertészek, házvezetők, média-kapcsolattartók és titkárok. De vajon miért van szükség ilyen népes személyzetre? Nos, pusztán az egyik királyi rezidencia, a Buckingham palota 775 szobából áll, ebből 52 uralkodói és vendégeknek fenntartott hálószoba, 188 alkalmazotti hálószoba, 92 iroda és 78 fürdőszoba. A palota teljes alapterülete több, mint 77 ezer négyzetmétert fed le, továbbá tartozik hozzá egy 16 hektáros kert is.
A trón megöröklését nem egyszerűen az határozza meg, ki kinek a leszármazottja. Amikor 1688-ban II. Jakab elmenekült Angliából, a Parlament úgy határozott, hogy ezzel lemondott a trónról. Ahelyett, hogy Jakab fiatal fiát tették volna királlyá, a Parlament Jakab lányának, Máriának, valamint férjének, Orániai Vilmosnak kínálta fel a trónt. Ettől kezdve van a Parlamentnek beleszólása abba, amit ma alkotmányos monarchiának nevezünk.
Meglepő módon nem létezik semmiféle formális szabály arra, hogyan kell kapcsolatba lépni a királyi család tagjaival. A hagyományok természetesen azt diktálják, hogy a nők pukedlizzenek, a férfiak pedig fejet hajtsanak. A királynő helyes formális megszólítása a „Felséged”, az első köszöntés után pedig az „asszonyom”. A királyi család férfitagjainak első üdvözlése a „királyi fenséged”, ezt követően az „uram”.

A római katolikusok, vagy bárki, aki római katolikussal házasodott össze, ki van zárva a trón örökléséből. Az uralkodónak meg kell esküdnie rá, hogy fenntartja az anglikán és a skót egyházat. Ezen felül a mindenkori uralkodót illeti meg az anglikán egyház legfelsőbb vezetői címe.
A királyi családon belüli rangidősségi viszonyokat elsőbbségi jognak nevezik. Bár Fülöp, Edinburgh hercege nem a trón várományosa, mégis közvetlenül a királynő után következik az elsőbbségi sorban, és a királyi család második legidősebb tagjának számít.
Az uralkodói család tagjait általában keresztnevükkel vagy címeikkel illetjük. 1960-ban viszont a királynő és Edinburgh hercege úgy döntött, hogy közvetlen leszármazottaik a Mountbatten-Windsor nevet fogják viselni családi örökségük jeleként.Forrás:http://www.rd.hu/%C3%89rdekess%C3%A9gek_a_brit_kir%C3%A1lyi_h%C3%A1zr%C3%B3l#sthash.b7HnWJuq.dpufUpdate : 60 éve a trónon II. Erzsébet
II. Erzsébetet 60 éve a Westminster apátságban koronázták királynővé, és most itt tartották az anglikán szertartás szerinti megemlékező misét is, a királyi család és mintegy kétezer meghívott vendég jelenlétében.Az akkor 27 esztendős Erzsébet 1952. februárjában lépett a trónra, miután apja, VI. György meghalt. Az épp Kenyában tartózkodó hercegnőből így hirtelen lett uralkodó. A koronát azonban csak 16 hónappal később, 1953-ban kapta meg. Az akkori ünnepséget – rendhagyó módon – a BBC televízió élőben közvetítette, az adást mintegy húszmillióan nézték.
Erzsébetet mindenki elkötelezett uralkodónak ismeri. Első beszédében így fogalmazott: – Mindenki előtt kijelenthetem, hogy az életemet, legyen az hosszú vagy rövid – a királyságnak és a királyi családnak, valamint a brit alattvalóknak szentelem – mondta a királynő első beszédében.
Az ifjú királynő ezután nagy energiával kezdett neki a munkának is. Szinte azonnal megnyitotta a parlamentet és rendszeressé tette a miniszterelnöki meghallgatásokat.
Ha II. Erzsébet még 2015-ben is a hivatalában lesz, az övé lesz Nagy-Britannia leghosszabban uralkodása. Jelenleg Viktória királynő az, aki a leghosszabb ideig ült a brit trónon: ő 63 évig volt a szigetország uralkodója.
Forrás: http://hu.euronews.com/2013/06/04/60-eve-a-tronon-ii-erzsebet/