Fontos, sokak számára kulcsfontosságú kérdés, bár végül is, a nyugdíj csak egy jövedelemforma, amilyenből lehet több is (sőt érdemes is többet felépíteni) és ha így tekintünk rá, akkor a lelket melengető „garantált” jelző az egyetlen vonzó tulajdonsága. A vállalkozói létnek pont az az egyik nagy előnye, hogy ki ki maga építheti fel azokat a befektetéseket, amikből biztosítani tudja mindenkori megélhetését – beleértve az öregkorit is.
Viszont egyszer ezt is érdemes áttekinteni, ezért most egy egyszerűnek és tömörnek szánt összefoglaló következik.
Az angol nyugdíjrendszer eléggé szerteágazó. Ritkán hivatkozunk a Wikipédiára, most mégis ajánljuk az idevágó cikkét, mert bár nem naprakészek a számai, de eléggé jól bemutatja a teljes rendszert, ha ez érdekli. Itt csak azokkal a részekkel foglalkozunk, ami a mi célközönségünket érdekelheti, ami rájuk vonatkozhat.
A rendszer bizonyos elemei most is változtak április elején.
Alapvetően van állami nyugdíj, és lehet a magyar magánnyugdíjpénztári és önkéntes magánnyugdíjpénztári rendszerhez hasonló alapokba (gyűjtőnéven Pension Scheme) is fizetni. Menjünk sorban.
Az állami nyugdíjrendszer (State Pension)
Az alapnyugdíj (Basic State Pension) maximális összege £175,20/hét. Ezt az összeget folyamatosan hozzáigazítják az átlagbérekhez, illetve a fogyasztói árindexhez, vagyis gyakorlatilag minden évben emelkedik.
Ezt az összeget az kaphatja meg, akinek összegyűlt legalább 35 beszámítható (minősítő) éve. Férfiakra, nőkre ugyanaz vonatkozik. A minimum kor most férfiaknak 65 év, nőknek 60, de ezt folyamatosan emelik, amíg mindkét nemre egységesen el nem érik a 68 éves kort legkésőbb 2046-ig.
Azok az évek számítanak minősítő évnek, amelyekben az igénylő elérte a minimálisan minősítő jövedelemhatárt (Lower Earning Threshold).
Akinek nincs ennyi éve de elérte a korhatárt, az időarányosan kevesebbet kap, ha ki szeretnéd számolni ezzel a kalkulátorral megteheted. A legkevesebb, amennyi évednek meg kell lennie, ahhoz, hogy egyáltalán kapj valamennyi állami alapnyugdíjat, az 10 év.
Ez a nyugdíj csak annyiban függ a jövedelmedtől, hogy elérted-e a minimumot vagy sem.
Ha többet kerestél, mint a minimum, akkor jogosult lehetsz ún. kiegészítő nyugdíjra (Additional State Pension, ez évtől State Second Pension), ez a jövedelmed arányában emelheti az alapnyugdíjadat. Ezt automatikusan kiszámolják annak, aki nyugdíjat igényel, viszont nem jár annak, aki az évek alatt olyan magánnyugdíj formába (Pension Scheme) teszi a pénzét, ami ebből a programból kizárja őt. Ebben az esetben ezek az évek a kiegészítő nyugdíj szempontjából elvesznek.
A magánnyugdíjak (Pension Scheme)
Ezek igazából háromfélék lehetnek aszerint, hogy ki milyen jogcímen fizet be pénzt:
- céges alap (company pension);
- személyes alap (personal pensions);
- részvényes alap (stakeholder pension).
Mindegyikben minden tagnak saját, egyéni számlája van egy banknál vagy biztosítónál (akiket szigorúan ellenőriznek).
Ezeknek az alapoknak is van több típusa, ez a típus fogja meghatározni, hogy mikor, hogyan vehetsz majd fel pénzt az alapból és az adófizetés módját is. A két leggyakoribb típus:
- a befektetés alapú (Defined Contribution), ahol a befizetéseidet befektetik és a felvehető nyugdíj összege attól függ majd, hogy mennyit fizettél be és a befektetések milyen hozamot hoztak – illetve
- a fix járadékú (Defined Benefits), ahol a felvehető nyugdíjad egy előre meghatározott összeg, amit aszerint vehetsz majd fel, hogy mennyi ideig fizetted. (Ezeket a neveket én fordítottam a saját fejem szerint pedig biztos van rájuk valamilyen szakkifejezés is.)
A céges alapot a cég nyitja és minden alkalmazottnak a számlájára fizet azért, mert az illető alkalmazott. Erre egyébként most már törvény is van, hogy a cégeknek kötelező ilyet (meghatározott mértékben) fizetniük az alkalmazottak után.
A személyes alapot te nyitod magadnak és annyit fizetsz be rá, amennyit akarsz (évi maximum £50000-et).
A részvényes alapot pedig szintén a cég nyitja és annak fizet rá, akit külön jutalmazni akar (általában vezetőket).
A legjobbnak tartott nyugdíj szolgáltatók (Pension Provider) listája a money.co.uk szerint ez.
Hogy is állunk az adózással?
Az állami nyugdíj alapesetben nem esik jövedelemadó alá. Ha viszont van egyéb jövedelmed is, akár egyéb (magán)nyugdíjakból és ezek együtt meghaladják az adómentes jövedelem határát (Personal Allowance), ami ebben az adóévben évi, bruttó £11,850, akkor az efeletti részre a szokásos módon jövedelemadót kell fizetni.
Lehet ezen háborogni, hogy nahát, milyen dolog, megadóztatják a nyugdíjakat – pfúj. Csak azért azt is tedd hozzá, hogy azokat a pénzeket, amiket te a különböző nyugdíjalapokba fizettél (például magadnak), azokat költségként könyvelted el a cégedben, tehát akkor nem fizettél rá adót – most váltak jövedelemmé…
Érdemes azért a feltételeket alaposan áttanulmányozni, mert például a magánnyugdíj alapokban lévő pénzhez általában 55 éves korig nem lehet hozzányúlni. Utána fel lehet belőlük venni egy kisebb részt egyösszegben, a többit havi járandóságként, de öröklésnél többnyire nagyon durva (55%-os) jövedelemadóval sújtják.
Az örök tanulság, hogy számolni kell, tervezni és a józan ész szerint dönteni.