Az Opten adatai szerint Magyarország uniós belépése óta folyamatosan emelkedik a közvetlen brit tulajdonossal rendelkező cégek száma. Érdekes adat ez, hiszen a magyar cégek száma összességében viszont csökkenő tendenciát mutat.
2004-ben még csak alig több mint 1500, érdekeltségében az Egyesült Királysághoz kapcsoló céget találhattunk Magyarországon. Ez a szám évente kisebb- nagyobb mértékben emelkedett, míg idén, 2016-ban már megközelítette a 2500 -t. Ezek között van olyan, ahol magánszemély, illetve cég a tulajdonos. Amennyiben ezekhez a vállalkozásokhoz hozzáadjuk azokat a cégeket is, melyek esetében a szigetországi tulajdonosok csupán közvetett úton kapcsolódnak a vállalkozásokhoz, akkor már közel 3000 Magyarországon bejegyzett brit érdekeltségű cégről beszélhetünk. Az ezek által foglalkoztatottak száma meghaladja a hetvenhárom ezer főt, éves árbevételük pedig a 8000 milliárd ft-hoz közelít. Az britek Unióból történő kilépése érzékenyen érintheti ezeket a cégeket.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy lehetséges BREXIT nemcsak a brit tulajdonossal bíró hazai cégeket érinti, hanem azokat is, melyek valamilyen közvetett vagy közvetlen üzleti kapcsolatban állnak a szigetország piacával. Így ismét tovább bővülhet a BREXIT által érintett hazai cégek köre.
A népszavazás kapcsán legelőször, 198 nagy-britanniai, illetve ott tevékenykedő nagyvállalatok -mint a Vodafone, a Ryanair, a BAE Systems, az Airbus és a Goldman Sachs- vezetői fogalmaztak meg egy nyílt levelet a lehetséges BREXIT ellen.
Később olyan óriás cégek vezetői is hallatták hangukat a kilépés ellen, mint a Royal Dutch Shell, a BASF, a Nestlé, a BMW, a Rolls-Royce, a Deutsche Telekom, az Ericsson, a Siemens, a Volvo a BP vagy az E.ON. A Financial Timesban megjelent felhívást 51 nagyvállalat vezetője írta alá. Véleményük szerint a brit gazdaság valamint az Európai Unió is meggyengülne a BREXIT hatására. A felhívásnak van magyar vonatkozása is. Az aláíró vezetők között volt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is. A cégek vezetői az Unió világban betöltött gazdasági és kereskedelmi hatására hívták fel a figyelmet. Ez a hatás ugyanis jelenleg erőteljes alkupozíciót biztosít az európai cégeknek a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon, illetve védelmet jelent az európai munkahelyek és iparágak esetében a külső fenyegetésekkel szemben.
A -meglengetett- BREXIT hírére közvetlen, már érezhető hatás, hogy még több magyar próbál még a kiválás előtt kijutni Angliába és ott munkát vállalni. Ezt támasztotta alá több munkaközvetítő cég is. Különösen igaz ez olyan személyekre, akik csak angolul beszélnek és szeretnének az Unión belül, de Magyarországon kívül állást vállalni. Számukra Anglia, Írország és Málta jöhet -első sorban- szóba, mint angol nyelvterület.
Cégalapítás szempontjából nem érezhető még nagy változás a június 23.-i népszavazás óta. Bár igaz, az érdeklődők száma nőtt e téren is. A már céggel rendelkezőknél elképzelhető, hogy -ha egyszer majd megvalósul a kilépés-, üzleti vízumra lesz szükségük az angliai ügyintézéshez. A most céget alapítani kívánók esetében eleve csak azok gondolkodnak angliai cégalapításban, akik kifejezetten Anglia, illetve angol nyelvterület felé nyitnának. Ugyanis CSAK ÚGY, HOBBYBÓL angol céget alapítani nem érdemes, hiszen a kinti adóterhek magasabbak, mint a Magyarországiak. Ugyanakkor, ha valaki veszi a fáradtságot és részleteiben számba veszi az angol cégalapítással és működtetéssel kapcsolatos lehetőségeket, akkor továbbra is maximálisan kihasználhatja annak előnyeit vállalkozásában.
Akár lesz BREXIT, akár nem, mindenképpen érdemes olyan társasággal konzultálni ez ügyben, akik járatosak az angol cégalapításban és működtetésben, valamint hiteles forrásokból adják tovább információikat. Így ugyanis jó esély van arra, hogy maximalizálni lehet az elérhető adó, és egyéb előnyöket a jövőben is.
Angol cégalapítással kapcsolatos információkért keresse munkatársainkat!
www.angoliroda.co.uk/kapcsolat.html