Ahányszor csak szóba kerül a cégautók vásárlásának lehetősége, mindig van három olyan kérdés, amit meg kell beszélnünk (és bizony sokan sok mindent hallottak már erről), ezért itt most összegyűjtjük a legfontosabb tudnivalókat. Ezekről a kérdésekről lesz szó:
- A cégautó vételárának elszámolása
- A cégautóval kapcsolatos ÁFA (VAT) visszaigénylési lehetőségek
- A cégautó magáncélú használatának költségei
Akkor sorjában menve:
1. A cégautó vételárának elszámolása (capital allowance)
Sokszor halljuk, hogy Angliában milyen jó, mert ott a cégautó vételárát 100%-ban le lehet írni mindjárt az első évben. Hááááááát, a hír tulajdonképpen igaz, le lehet írni a cégautó árát az első évben, csak nem 100%-ban…
2013. március 31-én vezették ki a gépkocsiknál azt a rendszert, amelyik az első éves 100%-os leírást lehetővé tette (First Year Allowances), azt is csak halkan, hogy akkor is csak a 110gr/km-nél alacsonyabb CO2 kibocsájtású gépkocsikra vonatkozott. Most meg már azokra sem, szóval ezt az egészet tessék nyugodtan elfelejteni!
Azt, hogy egy gépkocsi árát milyen mértékben lehet leírni, továbbra is a motor CO2 kibocsájtási szintje határozza meg.
Ha nem tudjuk ezt az értéket, mert az illető járművet 2001. március 1-e előtt helyezték forgalomba, akkor egy speciális kategóriába kerül, de azt is ebben a rendszerben kezelik.
2013. április 1-től egy évig a következő rendszer szerint lehet a cégautó árát elszámolni:
Ha a gépkocsit 2009. április 1 után helyezték forgalomba és a CO2 kibocsájtási szintje 130gr/km-nél több, akkor a gépkocsi vételárának 8%-át lehet évente leírni;
ha pedig a kibocsájtási szint 130 gr/km vagy kevesebb, akkor évente 18%-ot.
A 2009. április 1 előtt forgalomba helyezett gépkocsikra kicsit más számok vonatkoznak, akit az érdekel, itt utánanézhet.
2. ÁFA (VAT) visszaigénylési lehetőségek
Talán egyértelmű, hogy csak olyan cég igényelhet vissza VAT-t, aki beregisztrált a VAT rendszerbe. (Erről például itt olvashat kicsit bővebben.) Cégautóval kapcsolatban a lehetőségek így néznek ki:
- Az új autó vételárából csak akkor lehet VAT-t visszaigényelni, ha az kizárólag üzleti felhasználásra kerül (és ezt be is kell bizonyítani, meg ellenőrzik is, pl. az alkalmazottak szerződésében kifejezetten tiltani kell a cégautók magáncélú használatát), ha taxi lesz, oktató autó vagy bérautó.
- Ha a cég használt gépkocsit vesz, akkor azon nincs VAT (amennyiben a kereskedő az erre a célra kitalált, ún Margin Scheme VAT kategóriában van).
- A javítás és az alkatrész VAT tartalmát vissza lehet igényelni, amennyiben a gépkocsit üzleti célra is használják és a cég fizeti a javítást.
- Az üzleti úton felmerült egyéb költségek VAT tartalma is visszaigényelhető, csakúgy, mint az üzemanyag azon részének VAT-je, amit üzleti úton használtak fel.
Erről részletesebben itt olvashat.
3. A cégautó magáncélú használatának lehetőségei
Először is határozzuk meg, hogy mi számít magáncélú használatnak és mi lesz üzleti célú használat. Az minősül üzleti célú felhasználásnak,
- amikor az alkalmazott (vagy az ügyvezető, Director) külső helyszínek között mozog (például ügyfeleket látogat végig) vagy
- amikor az alkalmazott (vagy az ügyvezető, Director) a munkavégzésnek egy ideiglenes/átmeneti helyszínére akar eljutni.
Minden más felhasználást magáncélúnak tekintenek, még a munkába járást is. Ha ezt nem engedjük, akkor az eset egyszerű, nem kell bevallani, befizetni semmit.
Ha viszont nem tiltjuk a cégautó magáncélú használatát, akkor ez amolyan „béren kívüli juttatás” lesz (Car Benefit Charge), amit a megfelelő nyomtatványon be kell vallani, kiszámítani az értékét, ezt hozzáadni az illető éves jövedelméhez, így ebből személyi jövedelemadót és TB (NI) járulékot is kell majd fizetni. (Van itt még egy kis kavarás az illető fizetésének mértékével is, de ez a mi ügyfeleinkre nemigen fog vonatkozni, úgyhogy most arról itt nem beszélünk, mert szeretnénk, ha ez a kis összefoglaló viszonylag tömör maradna. Akit érdekel ezen a linken elolvashatja.)
Az is fontos, hogy csak az autót használhatja az alkalmazott vagy az üzemanyagot is a cég állja. Utóbbi esetben annak az értéke is juttatásként (Car Fuel Benefit Charge) számít. Ezeknek a kiszámítására van az adóhivatalnak (HMRC) egy jó kis online kalkulátora, aminek a használatához tudni kell angolul és érdemes néhány adattal készülni. A legfontosabbak:
- a gépkocsi listaára (beleértve az adókat, mindenféle díjat, az extra felszerelések árát, stb), ami nem feltétlenül egyezik meg a vételárral;
- az alkalmazott esetleges hozzájárulásának összege;
- az üzemanyag típusa;
- az első forgalomba helyezés időpontja (hogy 1998 előtt vagy után volt-e);
- évi hány napon nem használhatja az alkalmazott az autót magáncélra;
- a gépkocsi CO2 kibocsájtási értéke (ha ezt nem tudja, itt megnézheti);
- a motor hengerűrtartalma;
- a cég fizeti-e az üzemanyagot.
Ezekből aztán a fenti linken található kalkulátorral mindenki kiszámolhatja, hogy egy általa választott céges tulajdonban lévő gépkocsi magánhasználata mennyibe kerül.
Van egy másik lehetőség is.
Az is gyakori megoldás, hogy az ember a saját autóját használja céges ügyekben is és maga tankol. Ekkor a cég elszámolja neki a megtett kilométereket (bocsánat, mérföldeket) egy, a HMRC által megadott táblázat szerint.
Ez a (2017/18-es adóévben) úgy néz ki, hogy az első 10000 mérföldre £0,45/mérföldet számolnak el, utána pedig £0,25/mérföldet. A részletes leírás itt található.
Szerintem megéri elgondolkodni ezen a lehetőségen is és számolgatni egy kicsit, hiszen ez az összeg a cégnek költség, ugye.
A céges autókra vonatkozó átfogó szabályozást egyébként erről a HMRC oldalról indulva kezdheti böngészni.
Ha érdekli, hogy mindez az ÖN esetében hogyan tudna működni, Önre milyen számok vonatkoznának, akkor keressen minket az elérhetőségeinken és kiszámoljuk.