Export, import és Brexit

Az angol Nemzeti Statisztikai Hivatal  minden évben kiad egy jelentést a nem pénzügyi szektor éves adatairól, a változásokról. Az éves üzleti felmérés szerint 2014-ben 309 300, 2015-ben pedig 326 200 volt a Nagy-Britanniában regisztrált nem pénzügyi nemzetközi kereskedelmi vállalkozások száma. A 17 100 új cég általi növekedés nem okozott aránybeli változást (15.1%) a szektoron belül, mivel az ilyen vállalkozások száma ugyanolyan arányban emelkedett, mint a lakosságé.
Az éves üzleti felmérés esetében a nem pénzügyi, nemzetközi kereskedelmi vállalkozások között nem szerepelnek a közigazgatási védelmi cégek, a közszféra egészségügyi és oktatási vállalkozásai, a pénzügyi, mezőgazdasági és a háztartási szolgáltatások területei.

2014 -ről 2015-re a vállalkozások számához hasonlóan az exportáló és az importáló vállalkozások száma is megnövekedett. Az arány közel azonos csak ellentétes irányú. Az importőrök esetében 10,8% az emelkedés, míg az exportőröknél 10,6%, a csökkenés. Az utóbbi annak tulajdonítható, hogy a vállalkozások száma gyorsabban növekszik az exportőrök számához képest.

2015-ben a nemzetközi forgalomban résztvevő cégek közül csupán 16.000 vállalkozás volt külföldi tulajdonú. Ezek a cégek a nemzetközi forgalom kétharmadát 67.4%-t adják a brit gazdaságnak. Ugyanakkor a brit tulajdonban lévő 310.200 vállalkozás a nemzetközi forgalom 14,6% -at jelenti a nem pénzügyi üzleti gazdaságban.

London továbbra is a legmagasabb számú kereskedelemmel foglalkozó vállalkozást jelenti régiós szinten. Bár igaz, hogy az ilyen vállalkozások száma 2015-ben 71.500-re esett. Ezekkel az adatokkal London közel negyedét (23,7%) adja a Brit nem pénzügyi vállalkozások nemzetközi kereskedelmének.

A 2015. évi adatok sokkal jobban mutatják a tendenciákat, ugyanakkor a Brexit miatt érdemes figyelni a havi, negyedéves felmérésekre is. Szintén a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai alapján mondható el, hogy a brit kereskedelmi mérleg hiánya £ 5.2bn volt 2016. szeptemberében, míg £ 3.8bn (billion) 2016. augusztusban.  Az export csökkent £ 0.2 bn, míg az import nőtt £ 1,2 bn értékben. Ennek hátterében részben az Európai Uniós rekord  £ 8.7bn hiány áll.

A hivatal véleménye szerint -bár a font meredeken zuhant a Brexit szavazás után-, kevés közvetlen hatást tudtak kimutatni eddig a szavazás valutakereskedelemre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

A júniusi népszavazás után, a font több mint 10% -t esett a dollárral és az euróval szemben, és elért egy 31 éves mélypontot a dollárral szemben, mégis, ahogy a hivatal munkatársa elmondta, kevés bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az alacsony font hatással lenne a kereskedelem volumenére és az árakra.

A második és a harmadik negyedévben a szolgáltatások és az áruk teljes kereskedelmi deficitje szűkült. Az áruexport £ 4.5bn növekedése és az áruimport £3,1 bn növekedése a második és a harmadik negyedévben részben ellensúlyozta a £ 0.1bn-nyi szolgáltatás export csökkenését és a £ 0,3 bn-nyi szolgáltatás import csökkenést.

Egyes gyártók a külföldi kereslet megugrását jelezték a font idén nyári esése után, de ez még nem érzékelhető a kereskedelmi adatok között.

Ami összességében elmondható, hogy a brit gazdaság lassulása sokkal kisebb, mint azt a legtöbb közgazdász várta. Áruexport és áruimport területén növekedés volt tapasztalható a Brexit szavazás utáni negyedévben. A növekedés mértéke jóval nagyobb volt, mint a szolgáltatás export és szolgáltatás import csökkenése.

A Brexit valódi hatásai még nem mutatkoztak meg. Addig is mit szólna egy kis kereskedéshez Angliával, vagy angol cége által az unió más országaival?

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

2 × egy =