Ezért, mielőtt elmondanánk a magunk szempontjait, most rögtön beszéljünk meg valami nagyon alapvető dolgot.
Semmilyen törvénysértő dologban nem veszünk részt, ilyesmi fölött nem hunyunk szemet!
Angliában nem működik a „majd beszélünk vele okosan” kultúrája, és mi nem is fogunk asszisztálni az importálásában.
Itt a törvények arra köteleznek minket, akik mások megbízásából járunk el (cégalapítás, könyvelés, bevallások, stb. kapcsán), hogy jelentsünk bármilyen tudomásunkra jutott szándékos szabálytalanságot.
Mindenkinek, aki megbíz minket az ügyei intézésével, a legjobb tudásunkat adjuk, meg az egész kapcsolatrendszerünket és mindent megteszünk érte – az érem másik oldala viszont az, hogy minden megbízónknak el kell fogadnia, hogy mi minden ránk vonatkozó szabályt betartunk és betartatunk. A fent említettet is, tehát ha szándékosságot látunk, be fogjuk jelenteni, pont.
Azok a konstrukciók, amiket kidolgoztunk teljesen törvényesek. Minden elemüket gondosan megvizsgáltuk, minden elképzelhető oldalról. Jogi szakértőink megvizsgálták őket Angliában és Magyarországon, nemzetközi jogászokkal is leellenőriztettünk mindent. Az adózással, TB/NIC fizetés kérdésével kapcsolatban a könyveléssel foglalkozó kollégáink (könyvelők, adótanácsadók és kamarai könyvvizsgálók) sok hónapon át forgatták, gyötörték és tesztelték a különböző stratégiákat, számtalan alkalommal egyeztettek a NAV és az OEP illetékeseivel, hogy minden apró részletről biztosan tudhassuk, az ügyfelünknek – ha követi a tanácsainkat – nem lehet baja. Magyarország persze mostanában furcsa hely, időnként kafkai jelenetek is lejátszódnak, ezért nem ígérjük, hogy MINDEN ellen védettek a konstrukcióink, de azt igen, hogy a törvényeknek megfelelnek. Angliában is és Magyarországon is.
Más kérdés, hogy vitatható-e a szolgáltatás etikussága és ez egy nagyon ingoványos terület.
Kezdhetnénk azzal, hogy (ahogy a kínaiak mondják) az igazságnak sok arca van. Ami az egyik ember számára felháborító, az valaki másnak lehet, hogy teljesen rendben van és nem azért mert egyik tisztességes a másik pedig nem. Egyszerűen csak máshonnan nézve ugyanaz a kép lehet ilyen is meg olyan is. Mint azok az ismert képek, amin, az egyik ember innen nézve egy gyönyörű fiatal nőt lát, a másik, onnan meg egy vén boszorkányt. Pedig ugyanazt a képet nézik mindketten.
Azonban ma, Magyarországon a vállalkozók sosem látott terheket nyögnek. Olvasható honlapunkon cikk arról, hogy mennyi teher rakódik a munkabérre Magyarországon és mennyi Angliában, ez jól szemlélteti a képet, most nem lőjük le a poént. Nem valószínű, hogy bárkinek meglepetés lesz az eredmény, legfeljebb a számokkal szembesülni lesz sokkoló…
Ma, Magyarországon egy átlagos vállalkozó alig képes tisztességesen befizetni mindent, amit előírnak neki és még azután is tovább turkálnak a zsebében. Jogbiztonság? Amit a hivatal kijelent, többnyire az az igazság. A törvényi szabályozás, a változások kiszámíthatatlanok és kiszolgáltatottá teszik a vállalkozókat.
Olyan a rendszer, hogy abból minden jóérzésű vállalkozó szabadulni akar és akár legális kerülő útra is hajlandó.
Megbízóink egy része közülük kerül ki és ez motiválja őket. Ők csak később fogják igénybe venni a kereskedelem-fejlesztési szolgáltatásainkat, amivel abban tudunk segíteni, hogy ki tudják terjeszteni a jelenlétüket és működésüket az angol és azon keresztül akár a tágabb világpiacra.
Megbízóink, érdeklődőink másik része olyan cég, akit eleve a nagyobb, jobb piaci lehetőségek érdekelnek, és persze egyáltalán nem bánják, hogy a jelentősen alacsonyabb adóztatás révén emelkedik a nyereségük.
Ezek a cégek működnek, értéket teremtenek és cserébe szeretnének megélni, boldogulni, növekedni. Mi segítünk ebben nekik.
Van, volt és lesz olyan, aki itt is az „okosba megoldós” lehetőségeket keresi. Elég egy kicsit beszélgetni velük és kiderül. Nekik megmondjuk, hogy nem tudunk segíteni. Nem is tudunk és nem is akarunk.
Egy korábbi cikkben idézett telefonbeszélgetésben, amikor valaki felhívott azzal, hogy ez törvényes-e? Az „igen” válaszra csalódottan közölte, hogy „azt hittem ez valami komoly dolog”… Ő nem célpiacunk.
Természetes, hogy a megbízóink napi tevékenységére nem látunk rá. Nem tudunk állást foglalni egy vitás helyzetben, és ez nem is tartozik ránk. Ránk az tartozik, hogy azok a dolgok, amikben mi együttműködünk a megbízóinkkal, azok rendben legyenek. Erre viszont figyelünk és ez a megbízóinknak is jó.
Hogy etikus-e az egyik indulatokat gerjesztő cikkben fogalmazott helyzet, hogy valaki alig fizet adót az angol vállalkozásában és hazavisz egy hatalmas nyereséget?
Ha csak a számokról beszélünk (és most csak arról tudunk beszélni), akkor azt mondhatjuk, hogy igen, etikus. A cikk persze provokatív, annak is szántuk, hiszen a célja a figyelem felkeltése. Persze van, akit ez felháborít, de nézzük meg ezt több oldalról, indulatok nélkül.
Aztán azt is tegyük hozzá, hogy ezt a helyzetet nem mi jártuk ki, hanem az angol kormány alakította így a rendszert. Meg is van rá a jó okuk. Tisztában vannak azzal, hogy az angol gazdaságot a kis cégek pörgetik, ezért annyi céget akarnak idevonzani, amennyit csak lehet. A nagy számok törvénye szerint gondolkodnak, hosszú távra terveznek. Az angol kormánynak igaza van, amikor arra számít, hogy egyre több olyan cég lesz, aki most ugyan csak egy kis adót fizet (és talán már ezért megéri idejönnie), de jövőre, meg azután egyre többet fog. A növekedés több munkahelyet is teremt, ami még több, Angliában elköltött pénzt hoz. Ezért szerintük ez megéri. Szerintünk is – ez egy nyer-nyer helyzet. Micsoda különbség ahhoz képest, amihez a magyar vállalkozók eddig szoktak!
És persze vizsgálhatnánk annak a helyzetnek az etikusságát is, amelyikből a magyar vállalkozók inkább kilépnek, de ez nem a mi dolgunk.
Mi mindenkivel nagyon szívesen beszélgetünk ezekről a dolgokról, csak azt kérem, hogy az indulatokat engedjük el.
Az a célunk, hogy mindenkinek segítsünk, aki elfogadja tőlünk, de nem akarunk mindenkinek megfelelni.
A törvényeket betartjuk és a magunk eszközeivel be is tartatjuk, és aki nem ezt várja tőlünk, azzal nincs miről beszélnünk.
Köszönjük a megértő figyelmet, várjuk a hozzászólásokat és azokat a jelentkezőket, akik velünk akarnak együtt dolgozni.