Így keresheti igazát egy vérbeli EU-s adózó

A nemzetközi piacra lépés nemcsak a piaci lehetőségek számát növeli, de arra is lehetőséget ad, hogy több helyen szerezzünk érvényt igazunknak. Jelen blogbejegyzésben erre mutatunk egy lehetőséget.

Az Európai Uniós csatlakozás új jogszabályi környezetet is teremtett a magyar vállalkozások számára. Sok esetben azonban az uniós rendelkezések és a hazai törvények nincsenek összhangban. Ez pedig sok problémát okoz azoknak a hazai cégeknek, melyek több uniós piacra is dolgoznak.

Az adózók közvetlenül nem, a nemzeti bíróságok viszont fordulhatnak az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatal végett, ha kétségük van egy-egy ügy kapcsán, a nemzeti és az uniós jogszabályok összhangja területén. Az Európai Bíróság állásfoglalása után végül a döntés visszakerül az állásfoglalást kérelmező nemzeti bírósághoz.

A gyakorlatban ez a következőt jelenti.

A hazai adóhatóság, a hazai jogszabályokat preferálja döntéseinél és ezek alapján ítéli meg az adókövetkezményeket is. Az adózó, ha ezzel nem ért egyet fellebbezhet, és a bírósági szakaszban a magyar bíróság az adózónak igazat adhat, vagy az Európai Bírósághoz fordulhat előzetes véleményért.  Ez akár jó is lehetne, de sajnos éveket vesz igénybe az eljárás, miközben az adóbírságra megfizetett pénzünk a NAV-nál kamatozik és biztosíték sincs arra, hogy végül nekünk lesz igazunk.

Mi lehet a megoldás?

Az EU alapszerződése alapján, Bizottság felügyeli a tagállamok jogszabály-alkotásának és azok alkalmazásának összhangját az EU joggal. Bármely EU állampolgárnak, cégnek joga van a Bizottság figyelmét felhívni egy-egy jogszabályra, ha az nincs összhangban az EU joggal. A Bizottság, amennyiben úgy dönt, saját hatáskörében kivizsgálja az adott kérdést, megindulhat az úgynevezett kötelezettségszegési eljárás.

Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a Bizottság, szemben a bíróságokkal, nem kötelezhető egy-egy kérdés kivizsgálására.  Hátrány még, hogy amennyiben a Bizottság döntése alapján adott tagállam megváltoztatja a kifogásolt jogszabályt, annak általában nincs visszamenő hatálya, vagyis a jogszabály miatt esetleg már bekövetkezett adóhátrányt ennél az eljárásformánál, nem lehet visszakövetelni.

A hátrányok mellett azonban számos előny sorolható fel a kötelezettségszegési eljárás mellett. Ilyenek

  • Bárki fordulhat a Bizottsághoz, a döntés nem függ a nemzeti bíróságoktól
  • A bejelentő megőrizheti inkognitóját
  • Az eljárás gyors, akár egy éven belül megtörténhet a kivizsgálás, és a tagállam felhívása a jogellenes jogszabályhely megváltoztatására
  • A kötelezettségszegési eljárás a jogszabályt vizsgálja, azaz nem szükséges hozzá már megtörtént eset, illetve lezajlott adóhatósági/bírósági eljárás
  • Az eljárásnak nincs finanszírozási igénye
  • A hivatalos panaszbejelentő űrlap elérhető magyarul is, online vagy postán nyújtható be a Bizottsághoz. (http://ec.europa.eu/atwork/applying-eu-law/complaint_form_hu.htm)
  • A Bizottság a panasz beérkezését követő 15 munkanapon belül visszaigazolja azt és 12 hónapon belül kivizsgálja a panaszt.
  • A bejelentés kivizsgálása során, – amennyiben a Bizottság foglalkozik a kérdéssel-, párbeszédet kezdeményez az érintett tagállammal. Optimális esetben a tagállam megváltoztatja a jogszabályhelyet és az eljárás lezárul. A kötelezettségszegési eljárás akkor indul, ha a tagállam nem ért egyet a Bizottsággal. Az eljárás lépései nyomon követhetők. (http://ec.europa.eu/atwork/applying-eu-law/infringements-proceedings/index_hu.htm)A kötelezettségszegési eljárás hatékonysága és gyorsasága miatt közkedvelt eszköz. Magyarország ellen már több esetben indult kötelezettségszegési eljárás eredményesen. Érdemes ezzel a lehetőséggel is számolni igényérvényesítés esetén.

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tizenhat − négy =