Van olyan, amikor egy cégnek szüksége van névleges tulajdonosra vagy névleges ügyvezetőre és mivel erről is kérdeznek, hát érdemes összeszedni ezekről néhány alapinformációt. Nézzük, hogy mik ezek és miért van rájuk szükség.
A névleges tulajdonos (Nominee Shareholder) és a névleges ügyvezető (Nominee Director) fogalma az offshore cégek világából került át a normál vagy hétköznapi céges nyelvbe. Nem mindenhol engedélyezik ezt az intézményt, de Angliában (és a világ nagyobb részén) ez teljesen bevett és törvényes gyakorlat. Offshore vonatkozásban a korábbi cikk itt.Arról van szó, hogy a cégnek olyan tulajdonosa/ügyvezetője van, aki nem akarja, hogy a neve megjelenjen a cégnyilvántartásban. Amikor egy céget megalapítunk, akkor meg kell nevezni a tulajdonosokat (Shareholder) és a céget ténylegesen irányító tisztviselőt, tisztviselőket (Director), ezt hívják nálunk ügyvezetőnek. Ezek a nevek (és a hozzájuk tartozó lakcím) nyilvános adatok, bárki ingyen lekérheti őket a Cégbíróság (Angliában Companies House) weboldaláról. Hogy lehet ez alól kibújni? Hát úgy, hogy nem a valódi tulajdonos/ügyvezető nevét, címét adjuk meg, hanem valaki másét.
A valódi tulajdonos egy szerződés keretében megbíz valakit, hogy a nevében (és persze ellenszolgáltatásért) vállalja el a névleges tulajdonosi/ügyvezetői szerepet. Ilyenkor kötnek egy szerződést, ami kimondja, hogy a megbízott kizárólag a megbízó (a tényleges tulajdonos/ügyvezető) utasítására és aszerint cselekszik, hogy nem vállal felelősséget semmiért és hogy ezt bármikor megszüntethetik.
Nyilván részletekbe menően meg van fogalmazva, ez csak a lényeg.
A tényleges tulajdonos tehát gyakorolhatja és gyakorolja is a jogait, ha valami félresikerül, akkor a felelősség is az övé, de senki nem fér hozzá az adataihoz (legfeljebb a bíróság, ha erre sor kerül).
Nyilván részletekbe menően meg van fogalmazva, ez csak a lényeg.
A tényleges tulajdonos tehát gyakorolhatja és gyakorolja is a jogait, ha valami félresikerül, akkor a felelősség is az övé, de senki nem fér hozzá az adataihoz (legfeljebb a bíróság, ha erre sor kerül).
Miért jó ez?
Számos oka lehet. Olvashatjuk, hogy eredetileg az angol arisztokrácia találmánya volt, akik nem akarták a nevüket adni egy-egy vállalkozáshoz – viszont látták benne a nyereséget, amire viszont nagyon is vágytak. Ezért egy harmadik személy neve, arca mögé rejtve szálltak be az üzletbe.
A Csengetett Mylordból megvan az a rész, amikor a lord nem akarja a gumigyárban bevezetni a …khm… modern igényeknek megfelelő új termékkört? 🙂
A Csengetett Mylordból megvan az a rész, amikor a lord nem akarja a gumigyárban bevezetni a …khm… modern igényeknek megfelelő új termékkört? 🙂
Ma, az embereknek elsőre általában az jut eszébe, hogy biztos el akarják rejteni a vagyonukat és valóban van, aki ezért csinálja.
Mégis gyakoribb, hogy józan üzleti megfontolások miatt van rá szükség. Például cégfelvásárlásoknál használják, amikor a felvásárló cég nem akarja idő előtt nagy dobra verni az ügyletet, vagy például olyan esetekben, amikor több kis részvényes egyesíti az erejét egy közös szavazati bázisban.
Van, aki azt gondolja, hogy ez valami, ha nem is törvénytelen, de legalábbis homályos dolog, a zavarosban halászók játékszere, pedig nem így van. Sok helyen bankok is vállalnak ilyen megbízást, például befektetési társaságokban, ahol egyszerre kell képviselni sok kis ügyfelet.
Mégis gyakoribb, hogy józan üzleti megfontolások miatt van rá szükség. Például cégfelvásárlásoknál használják, amikor a felvásárló cég nem akarja idő előtt nagy dobra verni az ügyletet, vagy például olyan esetekben, amikor több kis részvényes egyesíti az erejét egy közös szavazati bázisban.
Van, aki azt gondolja, hogy ez valami, ha nem is törvénytelen, de legalábbis homályos dolog, a zavarosban halászók játékszere, pedig nem így van. Sok helyen bankok is vállalnak ilyen megbízást, például befektetési társaságokban, ahol egyszerre kell képviselni sok kis ügyfelet.
Lehetne még sorolni az okokat és a helyzeteket, a lényeg az, hogy a névleges tulajdonos/ügyvezető intézménye teljesen bevett, legális dolog akkor is, ha Magyarországon nem annyira közismert fogalom.
A teljesség igénye nélkül ajánljuk a következő törvényeket az érdeklődők figyelmébe – ugyan ezeken kívül még sok törvény foglalkozik a kérdéssel, de az alapinformációk innen beszerezhetők:
(Az angol jogi szaknyelv ismerete sokat segít az anyagok böngészésében. A törvények egyébként a linkről letölthetők pdf formátumban is.)